Hosszú idő óta a leginspirálóbb dolog volt az életemben ez a hétvége. Hogy mennyire, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy annak ellenére, hogy eddig nem gondolkodtam újságcikknél, eseménybeszámolónál komolyabb dolog megírásán, nekem nem hogy meghozta a kedvem hozzá, de annyira „begyújtott”, hogy még vasárnap este írtam egy párpercest – amit nem is tudom, lehet-e már novellának nevezni. (A főzés közben „bekattant” történet annyira elkezdett formálódni, hogy rögtön le kellett írnom – így a kaja mondjuk élvezhetetlenné főtt, de nekem este tizenegyre már volt egy írásom. 🙂 )